Látnivalók

A ferences templom és kolostor

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként (épületegyüttes) szerepel. Népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Tulajdonképpen 1728-79 között épül fel. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílusban épült. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. Az 1734. évi várost ábrázoló metszeten látszanak a templom valamivel alacsonyabb tornyai is. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van.

A református kollégium

A református kollégium első emelete 1771-72-ben, (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26.-án ledöntik a kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már 21-en rakják a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő útra indul Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885-86-ben még egy emeletet húznak a régi épületre. Ekkor tűnnek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belsõ, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával.

Benedek Elek Tanítóképző épülete

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910-12 között épült, a régi kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

A református templom

Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be.

Vármegyeháza (mai Városháza)

Az egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban, Stehlo Ottó építész tervei szerint. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A római katolikus főgimnázium épülete

A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neoklasszikus stílusban épült 1890-92-ben, a Felsõ-Piactér délkeleti sarkán.
A római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A 18. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor.

A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.

A római katolikus plébánia épülete

Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez fűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető.

A katolikus gimnázium új épülete Tamási Áron Gimnázium

Eklektikus-szecessziós stílusban épült, 1909-1910-ben. Építője Pápai Sándor volt. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Ortodox templom

A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.

Görögkatolikus templom

A Kossuth utcában (az egykori Botos utca, a hagyományos kereskedő utca) volt a Görögkatolikus templom (Biserica "Schimbare la faþã") a 17. század végén, Udvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett s meggazdagodván, templomot építtetett s végrendeletében az udvarhelyi román görög katolikusoknak hagyta (Keresztúri K., 1939.114).

A Budvár

A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat): a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait mûemléképületként tartják számon.